Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítások bevezetésével kapcsolatos megfontolások

Május 13-ától hatályos az Étv. azon módosítása, amellyel a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ezzel a változással a kormány az év elején hatályba lépett egyszerű bejelentési eljárás vonatkozó szabályait kívánta kiegészíteni, többek között a kötelező tervezői művezetés intézményének bevezetésével.

Felelősségi rendszer átrendeződése – biztosítási védelem bevezetése

Az egyszerű bejelentés lehetővé tételével – az építésügyi hatósági kontrollrendszerből történő kiemelésével – átrendeződik az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer. Ezen belül kiemelten nagyobb súly helyeződik a tervezők szakmai felelősségére, és továbbra is fennáll a polgári jogban rögzített felelőssége a kivitelezőknek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2013. január 1. napjától tartalmazza azt az előírást, miszerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.” [39. § (5) bekezdés]

Mivel ez a felhatalmazás mérlegelési jogot ad a kormánynak, lehetőség volt rá, hogy döntsön, szükséges-e a kivitelezők szakmai felelősségbiztosítását kötelezően előírni, ha igen, milyen esetekre. Az Étv. módosítását megelőző – és később elfogadott –   törvényjavaslat indoklásában megállapítható, hogy a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében előírásra került a kötelező felelősségbiztosítás.

Fentiek alapján a mérlegelési jogkörében eljárva a Kormány az egyszerű bejelentési eljárásban épített családi házak vonatkozásában kötelezően előírta a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás meglétét. Ezen kötelezettségnek eleget téve az elektronikus építési naplóban a biztosítási adatokat rögzíteni szükséges, mert ennek hiányában az építési naplóban a tervezői biztosítás hiányában a készenlétbe helyezés nem rendelhető meg, kivitelezői biztosítás hiányában a munkaterület nem adható át Kivitelezőnek.