Inkoherens jogszabályok!

Adott az alábbi helyzet:

Megrendelő: Természetes személy(ek)

Kivitelezés: Egyszerű bejelentés alapján épülő saját célú családi ház építése

Kivitelező: Több fővállalkozó (Megrendelő köt szerződést a kivitelezőkkel)

Műszaki Ellenőr: Kizárólag 1 fő építész (ME-É) jogosultsággal rendelkező Műszaki ellenőr kerül megbízásra

Probléma: Építésfelügyeleti ellenőrzés során a felügyelet kéri a szakági műszaki ellenőrök bevonását.

2018.03.22. napon az alábbi levéllel fordultam pár szakmában érintett (Építész Kamara, Mérnök Kamara, Miniszterelnökség…) szervhez:

„Tisztelt Miniszterelnökség!

Tisztelt Címzettek!
Kérem Önöket, mint az Építésfelügyelet (Kormányhivatal) felettes szervét, valamint szakági kérdésben eljárni jogosult szervet, hogy hivatalos állásfoglalást, szakmai  véleményt megfogalmazni szíveskedjenek az alábbi jogi inkoherens megfogalmazásokkal kapcsolatosan:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről

2018.jan.01-től hatályos

Az építési műszaki ellenőr

16. § (1)Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéshez kötött építési tevékenység esetén, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,

b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,

d)az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy

e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

 

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről

2016.jún.13-ig hatályos

Az építési műszaki ellenőr

16. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,

b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,

d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy

e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

 
 
Esetünkben fennáll mind a két tényező: van építési naplóvezetési kötelezettség, illetve a kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi.



A 2016.június 13.-ig hatályos 266/2013. (VII.11.) Korm. rend. 1. rész Magasépítési szakterületre vonatkozó része azt mutatja meg, hogy a 2016. június 13- ig az építész műszaki ellenőrök elvégezhettek olyan szakági ( gépész, elektromos) műszaki ellenőrzéseket is ami nem haladta meg a jogszabályban megadott mértéket ( 7 kW és 30kW összteljesítmény).
 
 

1. rész

Általános építmények építési műszaki ellenőri szakterületek

A B C D E
1. Szakterület/

részszakterület

megnevezése

Szakterület/

részszakterület

jelölése

Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni Képesítési minimum követelmény és az ezzel egyenértékű szakképzettség Szakmai gyakorlati idő
2. Magasépítési szakterület ME-É Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése.

Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (4) bekezdés b)c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó szakági munkára nem vonatkozik.

okleveles építőmérnök,

okleveles építészmérnök,

építőmérnök,

építészmérnök

3 év

4 év

 

2016.06.14-naptól hatályos és többször módosított 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint:
 
Melléklet
 
1. rész
Általános építmények építési műszaki ellenőri szakterületek
A B C D E
1. Szakterület/
részszakterület megnevezése
Szakterület/
részszakterület
jelölése
Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni Képesítési minimum
követelmény és az ezzel
egyenértékű szakképzettség
Szakmai
gyakorlati
idő
2. * Magasépítési szakterület ME-É Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése.
Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik.
okleveles építőmérnök,
okleveles építészmérnök,
építőmérnök, építészmérnök
3 év

4 év

A hivatkozott Épkiv. rendelet a 191/2009-es rendelet, aminek a 22.§-a azt határozza meg, hogy mely esetekben kell kiviteli tervet készíteni.
(3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű
aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,
ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,
b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.
A fentiek alól kivételt képez az egyszerű bejelentés, amikor is
(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
A hivatkozott kormány rendelet: a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet , amelynek 1. számú melléklete a MÉK-MMK közös szabályzat hatálya utalja a szakági kiviteli terveket.
1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. * Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
10. Műszaki leírás
11. * Költségvetési kiírás
Jelesül “rendszerleírás”-t követel meg, szakági kiviteli tervdokumentációt nem.
Amennyiben nem szükséges szakági kiviteli tervet (tervdokumentációt) készíteni, úgy elég egy (általános) műszaki ellenőr? Ha készülnek szakági tervek, mert ez kötelezettség, akkor szakáganként kötelező a műszaki ellenőr?
4/2017. (02.03.) sz. MÉK Elnökségi határozat
„…
A MÉK Elnöksége a tervezésről szóló 21/2016. (11.04.) sz. MÉK Elnökségi határozatát jogszabályváltozás miatt visszavonja és az alábbi állásfoglalást adja ki.
1. A 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet többek között módosította a 266/2013. (VII11.) Korm. rendeletet az É, MV-É, ME-É jelű jogosultságok vonatkozásában is: …
 
… ME-É
Általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése. Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó szakági munkára nem vonatkozik.
2. Az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontja nem határoz meg méretet, jellemzőt, így a hivatkozás inkoherenssé, értelmezhetetlenné vált.
3. A jogszabály-módosítás MÉK részvételével történt utolsó egyeztetésén még szerepeltek paraméterek, a normaszöveg megváltoztatása a MÉK tudta nélkül történt.
4. A MÉK nyomatékosan fenntartja azon véleményét, hogy bizonyos, kormányrendeletekben meghatározott paraméterek szükségesek, amelyek figyelembe vételével lehet felelősen eldönteni a „szakági részvételt” a tervezésben, műszaki vezetésben és ellenőrzésben.
5. A MÉK reményét fejezi ki és mindent megtesz annak érdekében, hogy konszenzus alakuljon ki a Miniszterelnökség, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara között ebben a témában. „
 
 
21/2017. (07.07.) sz. MÉK Elnökségi határozat
” ….
A 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet, valamint a 144/2017. (IV.12.) Korm. rendelet többek között módosította a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendeletet az É, MV-É, MV-É-R, ME-É jelű jogosultságok vonatkozásában is. A szakterületi jogosultság feltételeként az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletre (továbbiakban: Épkiv.) a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendeletben a 2017. június 20-tól hatályos hivatkozás formája nem egyértelmű, ezért a tervezésben, műszaki vezetésben és ellenőrzésben a „szakági részvételi” feltétel egyértelművé tétele érdekében a következő értelmezést tesszük: …
  ….ME-É
Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése. Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik. Értelmezésünk szerint: Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció alapján végzett szakági munkákra nem vonatkozik….. „
VALAMINT
 
Magyar Építész Kamara Magyar Mérnöki Kamara AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI SZABÁLYZAT
 
Elfogadva: elektronikus szavazással a MMK Küldöttgyűlés 18/2016. (VIII.5.) sz. határozatával és a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés 10/2016. (05.27.) sz. MÉK kgy. határozatával, módosítva elektronikus szavazással a MMK Küldöttgyűlés 21/2017. (V. 18.) sz. határozatával és a MÉK Küldöttgyűlés 13/2017. (05.19.) sz. MÉK kgy. határozatával Hatályos: 2017. május 25.
 
 
” 4.9 Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás 
4.9.1 Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás 
 
Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás készül,
a. a legfeljebb 300m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
b. valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre való bővítése esetén, az alábbi tartalommal.
Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának. A rendszerleírás bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.
A leírás
• ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait;
• tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását;
• ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket.
Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el. Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz. 
 
4.9.2 Épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció
 
Épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció készül, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően, a. a 300m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, b. valamint meglévő lakóépület 300m2 összes hasznos alapterületet meghaladó méretűre való bővítése esetén.  „
 
Esetünkben az épület nem 300m2 alapterületet meghaladó lakóépület, ezért az kizárólag a 4.9.1. pont szerint kizárólag rendszerleírás alapján készülő beruházásnak minősíthető?
 
 
Előzőek figyelembevételével kérem Önöket, hogy állásfoglalásukban fejtsék ki, hogy mely esetben szükséges az építőipari kivitelezés során szakági (elektromos és gépész) műszaki ellenőrt bevonni a kivitelezési eljárásba!
 
Nyilatkozzanak kérem arra vonatkozóan, hogy az egyszerű bejelentéssel megvalósuló 300m2 alatti családi lakóház építése során, ha különálló szakági kivitelezési dokumentáció nem készül, kizárólag a bejelentéshez szükséges egyszerűsített kivitelezési dokumentáció – melynek része az elektromos és gépész rendszerterv – elégséges-e az ME-É jogosultsággal rendelkező műszaki ellenőr megbízása és alkalmazása?
 
Nyilatkozatuk fontos számomra, mivel több tucat építkezésen vagyok megbízott Műszaki Ellenőr (ME-É) és az építésfelügyeleti hatóságok településenként, megyénként máshogy kezelik a jogszabályokat.
 
 
Közreműködésüket előre is köszönöm!
 
Tisztelettel: Kovács Ferenc (30/251-99-88)
                    MÉK 15-7611″

 

 

Válaszként kizárólag a Magyar Építész Kamara küldött egy e-mailt 2018.05.09. napon az alábbi formában:

„Tisztelt Kovács Ferenc!

Egyszerű bejelentési eljárással megvalósítandó családi ház kivitelezése során a műszaki ellenőr megbízása és alkalmazása kérdésére a következő választ adom.

Az építtető és az építész közös felelőssége a körülmények ismeretében annak eldöntése, hogy elegendő-e épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás, vagy szükséges épületgépészeti, illetve épületvillamossági kivitelezési dokumentáció készítése. A 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti egyszerű bejelentési eljárás esetén, amennyiben a MÉK és az MMK közös szabályzata szerinti minimálisan szükséges 4.9.1. Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás készült a bejelentéshez, abban az esetben építész magasépítési műszaki ellenőr szakági ellenőrök bevonás nélkül ellenőrizheti a kivitelezést.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a kamara tájékoztatása feladat- és hatáskör hiánya miatt állásfoglalásnak nem minősül, és nem használható fel bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként. Továbbá jelzem, hogy a kamarának nincs feladat- és hatásköre arra vonatkozóan, hogy az építésfelügyeleti hatóságok eltérő jogalkalmazását egységesítse. Az egységesítésre a hatóságot felügyelő, irányító, illetve ellenőrző szerveknek van lehetősége.

Üdvözlettel:
…….. (név kitakarva)
E-mail: ……..@mek.hu (pontos e-mailcím kitakarva)
Telefon: +36 1 318 29 44
Weboldal: www.mek.hu”

Itt legyen okos, az aki helyt áll, illetve akár szembeszáll bármelyik szervvel is!

Várom esetleges hozzászólásokat, véleményeket!