KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS
A magyar jog előírja az építőipari kivitelezés esetében a kivitelezési szerződés írásban történő megkötését. A szabályozás önmagában nem csak a formai ismérvek tekintetében, hanem a tartalomra is előírásokat tartalmaz. A Kivitelezési Kódex (191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet) 3. 4., és 4/A szakaszai egy hosszú listában határozzák meg, hogy a kivitelezési szerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.
A kivitelezési szerződés szabályozását elsősorban a Ptk. (2013. évi V. törvény) adja meg a kereteket, egyrészt a vállalkozási szerződés, másrészt A kivitelezési szerződés szabályainak ismertetésével. A Ptk. keretszabályain túl a kivitelezési szerződés kötelező elemeit szabályozza a Kivitelezési Kódex és közbeszerzés esetén a közbeszerzési speciális jogszabályok.
A kötelező elemek elmaradása – semmisség vagy érvénytelenség eshetősége
A jogszabályokban előírt kötelező tartalmi elemeknek nagy jelentősége van, mert azok elmaradása felveti a semmisség vagy az érvénytelenség következményeit. Összefoglalóan annyit fontos megjegyezni, hogy vélhetőleg semmiség nem, de érvénytelenség keletkezik a kötelező elemek elmaradása esetén.
Az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) 39. § (3) bekezdésében foglalt általános jogszabályi követelmények szerint, aki jövedelemszerző tevékenység keretében építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység; kivitelezési tevékenység; építőipari kivitelezési tevékenység) kíván folytatni, annak meg kell felelnie a kormányrendeletben meghatározott valamennyi jogi feltételnek és köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
Emellett a jogalkotó az alábbiakat írja elő a kivitelezési tevékenység folytatásának feltételeként:
a., Közvetlen részvétel a vállalt kivitelezési tevékenységek végrehajtásában
A vállalkozó kivitelező (továbbiakban: vállalkozó; építési vállalkozó; kivitelező) csak akkor vállalhat építőipari kivitelezési tevékenységet, ha az közvetlenül részt vesz a vállalt kivitelezési tevékenységek elvégzésében.
b., Bejelentés / regisztráció a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti az engedélyezett vállalkozók nyilvántartását, és ellenőrzi a vállalkozók tevékenységre való jogosultságát. (MKIK építőipari regsizstráció – Nem összetévesztendő a minden vállalkozásra érvényes Iparkamarai regisztrációval!)
A vállalkozó kivitelező csak akkor végezhet kivitelezési tevékenységet, ha a vállalkozó kivitelező tekintetében a kivitelezési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartása tartalmazza a végzett tevékenységeket.
Ennek megfelelően, ha egy vállalkozó Magyarországon építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, akkor előzetesen be kell jelentkeznie a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett vállalkozói nyilvántartásba, mint vállalkozó kivitelező.
c., Felelős Műszaki Vezető (FMV)
A kivitelezési tevékenységeket az adott építési tevékenységtípusra felhatalmazott felelős műszaki vezetőnek kell felügyelnie, aki képes megfelelni minden egyéb követelménynek, és aki jogosult közvetlenül utasításokat adni az építőmunkásoknak.
A vállalkozó a vállalt tevékenységek közül csak azokat a kivitelezési tevékenységeket végezheti, amelyek tekintetében rendelkezik olyan felelős műszaki vezetővel, aki jogosult a vállalt kivitelezési tevékenység végzésére, és aki a vállalkozóval tagsági (pl. jegyzett tag), munkaviszonyban vagy munkaviszonnyal összefüggő egyéb jogviszonyban (pl. megbízás) áll.
d., Alkalmazottak
A vállalkozó a vállalt tevékenységek közül csak azokat a kivitelezési tevékenységeket végezheti, amelyek tekintetében rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel vagy a tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel rendelkező, a vállalkozóval tagsági, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízás) álló szakképzett munkavállalók megfelelő számával.
e., Engedélyek
A vállalkozó a vállalt tevékenységek közül csak azokat a kivitelezési tevékenységeket végezheti:
- amelynek megkezdésére és befejezésére:
- ha jogszabály előírja, a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerinti engedélyt megadták, vagy
- az Étv 33/A. §-ában meghatározott egyszerűsített bejelentés megtörtént;
- amelynek elvégzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg.
f., Dokumentációk
A vállalkozó kivitelező a vállalt tevékenységek közül csak a kivitelezési tevékenységeket végezheti:
- amelyre tekintettel:
- az építési dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség esetén az építési dokumentáció az építkezés helyszínén rendelkezésre áll; és
- építési napló vezetésére vonatkozó kötelezettség esetén az építési naplót megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik;
- amelynek teljesítésére az építtetővel vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a kivitelező vállalkozóval az Étv 3. § (1-3) bekezdése szerinti írásbeli szerződést kötöttek.
g., Pénzügyi háttér
A vállalkozó csak akkor végezhet tevékenységet vállalkozói kivitelezési tevékenység keretében, ha rendelkezik az építési (szerelési) munkák szerződés szerinti, a megállapodás szerinti minőségben történő elvégzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.
Jelen bejegyzés a kivitelezési tevékenység szabályozásának részleteit és egyes aktualitásait kívánja bemutatni. A fentiek fényében egyértelműen leszűrhető, hogy az építési munkálatok szabályszerűségének vonatkozásában kiemelt jogi precizitást is igényel. A folyamatok jogi keretek között tartását nem segíti elő a széttöredezett és konzekvenciát sokszor nélkülöző szabályozás, illetve a disszonancia a jogszabályok és a gyakorlat egyes elemei között. és még nem tért ki az egyes engedélyezési és hatósági eljárásokra vagy bejelentésekre.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium egy két törvényből álló építésjogi kerettörvény-rendszert tervez elfogadtatni a Parlamenttel 2023-ban.
Az Építészfórum szerint „a közel 70 oldalas építési kerettörvény javaslatát a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Lánszki Regő építészeti államtitkár és csapata állította össze, és olyan kifejezések szerepelnek benne, mint a „kiszámítható településtervezés” vagy a „polgári jó ízlés elve”.
Az új hatályba lépő jogszabályok ismeretében érdemes a szerződések helyzetét is figyelemmel kísérni és ellenőrizni az aktuális jogi státuszukat.